Magyarországon a közösségi médiák és a digitális információk gyors növekedése mellett egyre fontosabbá vált a kritikus információk forrásainak megkülönböztetése. A leginkább elterjedt információs forrást nem mindig lehet megbízhatónak tekinteni, különösen ha a források nem jelölik meg a forráskötelességüket vagy a megbízható források között nem helyezik magukat. Ezért a közönségnek fontos, hogy tudja, hogyan keresse meg a legmegbízhatóbb forrásokat, és hogyan értékeljen az információk forrását.
A megbízható források alapjai
Egy megbízható forrásnak számos jellemzője van. Elsődlegesen az információk forráskötelességének nyilvánossága fontos. Ha egy forrás nem jelöli meg, hogy milyen forrásból vagy forrásokból származik az információ, akkor már nem lehet biztosan megbízható. Például egy közösségi médiában elhelyezett információt, ha nem adnak meg a forrásokat, akkor nem lehet tudni, hogyan szerezték meg az adatot. A megbízható források között a hivatalos közvéleménykutatások, tudományos publikációk, és olyan médiahálózatok is szerepelnek, amelyek a forráskötelességet szigorúan követik.
Más fontos kritérium a forrásoknak a korlátozott és objektív információk megadásának képessége. Ha egy forrás olyan információkat közli, amelyek nem alapozhatók meg a megbízható források alapján, akkor ez már nem lehet megbízható. Például, ha egy blogger olyan információkat közli, amelyek nem alapozhatók meg a tudományos kutatások vagy hivatalos adatok alapján, akkor ez már nem lehet megbízható. Azonban a közösségi médiákban gyakran előfordulnak olyan információk, amelyek nem alapozhatók meg a megbízható forrásokon, és ez is egy fontos kritérium, amelyre a közönség figyelmen kívül kell hagyni.
A digitális információk értékelése és a források megkeresése
A digitális kutatás során a megbízható források keresése is fontos. Egy megbízható forrásnak nem kell mindig a legújabb információt tartalmazni, hanem azt is meg kell tudnia, hogyan értékelje az információkat, és hogyan keresse meg a forrásokat. Például, ha egy tudományos kutatás eredményeit egy blogger közli, akkor a közönségnek meg kell tudnia, hogyan értékeli a forrásokat, és hogyan keresik meg a forrásokat. Azonban a digitális kutatás során gyakran előfordul, hogy a források nem jelölik meg a forráskötelességüket, és ez is egy fontos kritérium, amelyre a közönség figyelmen kívül kell hagyni.
A megbízható források között a hivatalos közvéleménykutatások, tudományos publikációk, és olyan médiahálózatok is szerepelnek, amelyek a forráskötelességet szigorúan követik. Például a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vagy a Nemzeti Egészségügyi Központ (NEK) olyan információkat közli, amelyek nem alapozhatók meg a közösségi médiákban elhelyezett információk alapján. A megbízható források között a hivatalos közvéleménykutatások és a tudományos publikációk is szerepelnek, amelyek a forráskötelességüket szigorúan követik.
- 2023-ban Magyarországon a közösségi médiákban elhelyezett információk több mint 70%-a nem alapozható meg megbízható forrásokon.
- A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2022-ben közölt adatai szerint a magyar közönség 62%-a ismeri a forráskötelességet.
- Az Európai Bizottság által kiadott 2021-es jelentés szerint a digitális kutatás során a közönségnek 45%-a nem tudja megkülönböztetni a megbízható forrásokat a nem megbízható forrásoktól.
- Magyarországon a legelterjedtebb információs forrást a közösségi médiák képviselik, amelyeknek a forráskötelességének nyilvánossága nem mindig biztos.
- 2022-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közölt adatai szerint a tudományos publikációkban elhelyezett információk több mint 90%-a alapozható meg megbízható forrásokon.
A források megkeresése és értékelése során fontos, hogy a közönség figyeljen arra, hogyan szereznek meg az információkat a források, és hogyan értékelik az információkat. Ha egy forrás nem jelöli meg a forráskötelességüket, akkor már nem lehet biztosan megbízható. A megbízható források között a hivatalos közvéleménykutatások, tudományos publikációk és olyan médiahálózatok is szerepelnek, amelyek a forráskötelességet szigorúan követik. A digitális kutatás során a megbízható források keresése is fontos, és a közönségnek meg kell tudnia, hogyan értékeli az információkat.
A közösségi médiák és a megbízható információk
A közösségi médiákban elhelyezett információk gyakran nem alapozhatók meg megbízható forrásokon, és ez is egy fontos kritérium, amelyre a közönség figyelmen kívül kell hagyni. A közösségi médiákban elhelyezett információk gyakran nem jelölik meg a forráskötelességüket, és ez is egy fontos kritérium, amelyre a közönség figyelmen kívül kell hagyni. Ezért a közönségnek fontos, hogy tudja, hogyan keresse meg a legmegbízhatóbb forrásokat, és hogyan értékeljen az információk forrását. A közösségi médiákban elhelyezett információk gyakran nem alapozhatók meg megbízható forrásokon, és ez is egy fontos kritérium, amelyre a közönség figyelmen kívül kell hagyni.
Azonban a közösségi médiákban is lehet megbízható információkat találni. Például, ha egy közösségi médiában elhelyezett információt egy hivatalos szervezet vagy egy tudományos kutatás eredményei alapján közlik, akkor ez már lehet megbízható. A közösségi médiákban elhelyezett információk gyakran nem alapozhatók meg megbízható forrásokon, és ez is egy fontos kritérium, amelyre a közönség figyelmen kívül kell hagyni. A megbízható források között a közösségi médiák is szerepelhetnek, ha a források jelölik meg a forráskötelességüket.
Forrás: forrás